CSACSKASÁGOK
(Bohókás és régies stílusú versek és rigmusok)
*
Nagy költőink is szoktak játszani a magyar nyelvvel, annak játékosságával,
sokoldalúságával. Nagyon sok humoros, pikáns és bolondos verset is írtak
jókedvükben, mintegy helyzetdalként.
Én is ezt tettem!
*
sokoldalúságával. Nagyon sok humoros, pikáns és bolondos verset is írtak
jókedvükben, mintegy helyzetdalként.
Én is ezt tettem!
*
HISTÓRIÁS ÉNEK
AZ
VITÉZ BALASSI BÁLINT
ES KÉKKŐ VÁRA
SZÉP DICSŐSÉGÉRŐL,
MELY KÉKKŐ VÁRÁBAN
MEGÁRADT
GONDOLATOK FOLYAMÁN
ÖLTVÉN TESTET
PESTBUDÁN
AZ ÚR
KÉTEZERNYOLCADIK
ESZTENDEJE
OKTÓBER HAVÁNAK
HUSZONKETTEDIK NAPJÁN
*
Zendül az reneszánsz
zene
szép érczes fuvolán.
Kövek némán hallgaták,
hogy’
zengvén vár udvarán.
Végeknek hős katonái,
Úr segedelmível
vigyázván várat s
környíket
tisztes vitézséggel. –
*
Rikoltván az míves
kürtök,
amidőn hír jövén:
az cudar török bitangol
Kékkőnek környíkén.
Osztán az Balassi Bálint
Es vitéz serege
vagdalni, futatni menvén.
Az török rettege
szabják éles suhintását.
Vitézségből példát
sindeg tsak ők mutatván,
s ők szerezvén prédát
az fattyú pogány
töröktül. –
S ha nem hadakozának,
szép tánczval, zenével,
borral
vígan mulatozának.
*
Anno
domini 2008, október havának 29-dik napján
*
ESZMÉNY
Az leend jobb, ha az
sírámaidba bújván tsak
gubbasztván az restség átkos karmai
közt,
avagy nemesb czélok vezérlik eszményedet
és felbuzognak az
honszeretet hőforrásai
érczes keblednek mélyiből?
*
Anno domini
2010, deczember havának 13-dik napján
*
JÁTÉK
A SZAVAKKAL
*
ELVETEMÜLT
Barátom
a CéDémre ült,
a
CéDém így elvetemült.
Hogy
lehet ily elvetemült?!
Nekem
sok pénzembe került!
Ennek
barátom sem örült:
új
CD-t vett, sokba került. –
Íme
ő nem elvetemült!
A
CéDékre többé nem ült.
*
VISSZAESŐ
BŰNÖS
Oly nagyon
elvetemültem,
hogy a börtönbe kerültem.
Mikor onnét kikerültem,
hát ismét
elvetemültem:
így ismét
börtönbe kerültem!
*
ANYAGIAS VILÁG
A léted oly
nagyon nehéz:
a pénz
öledbe nem hullik.
Jó Puskin
is megmondta már:
minden az
Anyegin múlik!
*
HARANGNAK
DALA ZSONG
Harangnak dala zsong
Harangnak hangja bong
Lombok közt elidőz
Táncol a
felhőkön
Harangnak
hangja bong
Harangnak
dala zsong
Szent Antal
kását főz
Feldöntöm
feldöntöm
*
Budapest,
2010.december 16.
*
UTAZÁS
KÉT MEGYE TÁJNYELVI VILÁGÁBAN
Elindulunk
utazásra,
két megyébe,
tanulságra:
magyar
nyelvünk milyen édes,
régi
tájszavaktól ékes!
*
Utazzunk hát
el Zalába!
Szavak mit
üzennek mába?
Kinek lábán
van cipeje,
az terhét
könnyen cipejje.
Hogyha nehéz,
mint a rosseb:
vigye a
radai rosseb!
Vérbaj
népiesen rosseb,
ami nem más,
mint a rossz seb!
Rosseb:
enyhe káromkodás,
nem valami
hálálkodás. –
Amit nem tud
a zalai,
azt ámé’kodva
hümmögi!
A szép neki
mindig sziép,
akár jány
az, akár kiép!
Kedvenc étel
a dödölle,
nem hömbölög
a gödörbe!
Aki
ínyencségre éhes,
étke:
tökös-mákos rétes!
Sötétség
az ördög pokla,
nem világít
ott a fokla.
Fokla a
népies fáklya,
kályhából
meg lett a kálha.
Maga meg
jába is hümmög!
Zalában az
ing: ümög.
Télen, ha
kilóg ümögje,
lesz bizony
maj’ jó nagy göthe!
Aki
göthös: krákog, rekedt,
vedeli
a jó szeszeket.
A rosseb
vigye a dógát!
Vedejjön
savanyú nohát!
Vagy
vedejjön kútbú’ vizet,
amijér
nem sokat füzet!
Macskát,
gyereköt vigyázza,
ha’ja
kutat lecsinyájja!
„Lecsinyájja”:
deszka tető
a kútkávára,
jó fedő!
*
Somogyban is
sok a tájszó,
amölyikke’
maj’mos’ játszó!
Somogyudvarhelyen
a dorcó:
a tornacipő,
a sporthó’.
Italtöltéskor
te csak: tőcc!
A tepertő
náluk a – pörc!
Az
udvarhelyi pörcösök
aszonygyák,
hogy: pörcöt öszök!
Somogyban is
gyakran „öz”- nek,
Bélaváron
krumpit ösznek!
Rögge’
emönnek a högybe,
Könyeret
ösznek a möggye’.
Szeretik a
krumpis prószát,
mög a
kukuricaprószát.
Krumpinak
csinyának vermöt,
megeszik a
lisztöstercöt!
Baboskáposzta
jó étök,
gánicát
kihagyni vétök!
Kemencében
sül a laska,
finom
étök a hasadba!
Azt is
tuggya Igal-Gölle:
ott is finom
a dödölle!
Sok helyen
nám szól nem helyett,
Álámér
Elemér helyett. –
Ha utaznak
Kaposvárra,
akkor:
Mönnek Kabozsvárra!
Itt is
használják a zsé-ket:
Ösznek jó
kábosztázsrétezst! –
*
Tájnyelvben,
régi étkekben,
tárgyakban,
cselekvésekben
él még a
nyelvnek szépsége! –
Akit magyar
apa nemzet,
magyar anya
szült, s nevelget,
szeresse a
magyar nyelvet: –
”A
nyelvében él a nemzet!”
*
Budapest,
2010. december 12.
*
A PÁNK APÁNK
A pánk apánk
sérója pánk
A pánk apánk
kezében fánk
nem néz miránk
a pánk apánk
csak fal apánk
tűnik a fánk
hogy mily falánk
a pánk apánk
Üres pofánk
nem tömi fánk
nem vesz nekünk
a pánk apánk
*
AZ
ÁSZ ÉS AZ ÉSZ
Egyik barátom csillagász,
Belészorult csillagnyi ész:
Ő a „number one”, ő az
ász!
Másik barátom tengerész,
Agyában van tengernyi ész:
Bármit akarsz, azt kihalász’!
*
TERÉZ
Te szép
Teréz
Nem vagy
Te réz
Arany
Vagy Te
Nem vagy
Te réz
Te szép
Teréz
*
EMESE
Közel van
Kenese
Ott lakik
Emese
Nem jól áll
Szeme se
Nem bánja
Fene se
Formás a
Feneke
Bugyiját
Vesse le
*
SZOMORÚ A CSIGABIGA
Szomorú a csigabiga,
bár hitel nem nyomja vállát.
A csigaház cipeléstől
kapott súlyos derékfájást!
*
PANASZOS
KALAPOS
Azt mondta a kalapos:
az én munkám alapos.
Ám hiába alapos,
ha vevőm zsebe lapos.
*
KŐMÍVES
KELEMENNÉ
SZOMORÚ
HISTÓRIÁJA
Déva várfal leomola,
majd’ megsebesülvén Valter.
Kőmíves Kelemen szóla:
vajha híg vón ez a malter?!
Várfal estve leomola!
Ekkor elgondolván Valter,
s Kőmíves mesternek mondá:
kő’ne még keményebb malter!
Várfal esmét leomolván,
bár keményebb vón a malter!
bár keményebb vón a malter!
Ekkor már mindenki tudván:
be’on átkozott a malter!
Ekkor azon tanakodák:
miképp lőn majd jobb a malter,
s nem rest megcsapni homlokát
a Mester, s ámulván Valter:
Asszonyhamutól a malter
jobb lesz ! – Mester eztet
mondván…
Ki hamvától lesz jó malter –
Kelemen mester nem tudván!? –
Kelemen mester nem tudván!? –
Az dologhoz kő’ne malter,
asszonyhamu is köllene,
ha nem lészen hammas malter:
kötbérbe pusztulunk bele! –
Ahogy vártak, – látván
Valter,
jő Kelemenné asszonyság…
Mester arcán a pír halt el,
elöntötte szomorúság! – –
S lőn jó hamu, s lőn jó
malter! –
Átok lőn a Mester élete! –
Déva vára is lőn: – Valter
K.-né hammát kevervén bele!
Déva vára is lőn: – Valter
K.-né hammát kevervén bele!
*
KRÓNIKÁSÉNEK
A
2011. FEBRUÁRI
MANGALICA
FESZTIVÁLRÓL
I
Vajdahunyad vára
a Liget közepén:
sok
sátor áll ottan,
és
sok a környékén.
II
Tolong a nagy tömeg,
pecsenyére várva,
s kolbászra, hurkára, –
szalmán dagonyázva.
Csorgó nyállal nézi
sonkát és szalonnát,
megvenné azonnal
az egész rakományt.
III
Kürtöskalács, rétes
pirul és sistereg,
fal a városi nép,
mint egy éhes sereg.
IV
Cigányzene szól most
a várnak udvarán,
pálinkát s bort iszik,
ki jó nedűre vár.
V
Sereg vigad, s apad
pálinka, sör és bor,
mindent kívánhatsz most,
és nem csalatkozol.
VI
Van méz, csokis gyümölcs,
van „Tejút” és tejföl,
vaj, kecskesajt, túró –
bánkódni most nem köll!
VII
Van könyv, kés. – „Favilla,
fakanál, fatányér!
Hej! Most meghalok a,
meghalok a babámér’!”
VIII
Van sok Toi Toi vécé,
és mangalica ól,
vannak pónilovak, –
sok gyerek lovagol.
IX
Népzenére táncol
egy ifjú táncospár,
népi kacagányban
a lábuk vígan jár.
Kurjongat az ifjú:
„Táncoljál
szép Ica!
szép göndör a hajad, –
szőke mangalica!”
X
Kell a mangalica
édes jó hazánknak,
szegény magyar ember
nagyokat zabálhat!
A jó magyar nemzet
most csak egyet kíván:
minden évben legyen
Mangalica fesztivál!
*
Budapest, 2011. február 6.
*
EGY RÉGI DAL
(A tangó ritmusára)
Nagycsöcsös asszonyom!
Én úgy imádom!
Oly boldogság, ha
Hófehér keblét
Lepi sálam!
Nagycsöcsös Asszonyom!
Én úgy imádom!
Én meghalok, ha
Nem lesz enyém!
Legyen egy tangó
Én úgy imádom!
Én meghalok, ha
Nem lesz enyém!
Legyen egy tangó
A mi táncunk!
Legyen egy őrület
És vad orgia
A mi nászunk!
Nagycsöcsös asszonyom!
Én úgy imádom!
Én meghalok, ha
Nem lesz enyém!
Én meghalok, ha
Nem lesz enyém!
Budapest, 2011. február 6.
*
DAL A FURCSA VILÁGRÓL
DAL A FURCSA VILÁGRÓL
Hintázok a semmi ágán!
Zenélek csönd citeráján!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Megfürdök kiszáradt tóban,
Szánkózok a nyári hóban!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Énekelek csukott szájjal,
Táncolok megkötött lábbal!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Bánatomban boldog vagyok,
Pokolba visznek angyalok!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Lálálálá, lálá lálá!
Lálálálá, lálá lálá!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Bánatomban boldog vagyok,
Pokolba visznek angyalok!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
Tilitim, tilitim, tili tili tim!
*
FAKUTYA
MESÉK
I.
Sikos a jég,
jaj de jó!
Fakutyának
ez való.
Sikos jégen
fakutya,
csúszik véle
Palika.
II.
Három csibe,
hat kutya,
kutyagol
a fakutya.
Kutyagol
a fakutya
a fakutya
faluba.
*
Budapest, 2016. március 6, 21 óra
*
BÉLPANASZOK
Jobb ma egy szemüveg,
mint holnap egy üvegszem!
*
Jobb ma egy szemfenék vizsgálat,
mint holnap egy béltükrözés!
*
Budapest, 2016. szeptember 29, 21 óra 20 perc
*
*
ÚJABB
CSACSKASÁGOK
I.
BÜDFALVI
PANASZOS
Mári néni kacsát pucul,
Kácsa toll büdös cudarul!
De ő tovább pucevájja,
(mer') fájintos a kacsa mája!
Ihajla!
De ő tovább pucevájja
(mer') fájintos a kacsa mája!
Ihajla!
II.
CSESZTREGSZÖMÖRCEI
FINGATÓS
Paszulyt öttem máma rögge,
Tele lött a hasam tüle!
A paszuly mögdógoztatott,
Egész nap jó mögfingatott!
De mög ám!
A paszuly mögdógoztatott,
Egész nap jó mögfingatott!
De mög ám!
Budapest, 2015. február 4,
10 óra 30 perc.
*
MIKES
KELEMEN
SZERELMETES
BÁNATTYA
*
II.Rákóczi
Ferenc rodostói számüzetésében hű társa volt Mikes
Kelemen,
aki Bercsényi Miklós feleségének társalkodónőjébe,
Kőszeghy Zsuzsiba volt reménytlenül szerelmes.
Hallgassuk Mikes szerelmetes kesergőjét
aki Bercsényi Miklós feleségének társalkodónőjébe,
Kőszeghy Zsuzsiba volt reménytlenül szerelmes.
Hallgassuk Mikes szerelmetes kesergőjét
*
Lelkem
szerelmetes nagy bánat sorvasztya,
A
mit egy ifiú jányka szív okozta.
Az
tisztességes neve Kőszeghy Zsuzsi,
Bercsényi
úrnővel kellett társalkodni.
Tekintetünk
sokszor vígan találkozott,
Ám
a szerelem-hév meg nem fogantatott.
Gyakran
láttam őtet, vótam vendégségbe
Fejedelem
urunk elkiséretébe.
Sürgött-forgott
a jány, hej de bódog vótam,
Mikor
alakjának ringását láthattam! - -
Meghót
Bercsényiné,- akkor azt gondutam,
Zsuzsival
jobb lészen az én életutam.
Hej,
be nagyon megcsalt az én nagy ábrándom.
Mert
Bercsényi nagyúr elvette az álmom!
Feleségül
vette ifiú Zsuzsikát,
Hogy
elfelejthesse az Ő nagy bánattyát.
Hej,
te csalfa Zsuzsi, kellett a gazdagság,
Jobban
mint hogy vélem cifra nyomorúság!...
Mikor
aztán meghót jó Bercsényi urunk,
Azt
gondutam akkor, közös lesz az utunk.
Nem
lett hát semmi se ebbúl az ábrándbúl,
Veszejteni
nem fog kincses ládájábúl!
Özvegysége
után aztat leszögelvén,
Zsuzsi
Lengyelhonba gyorsan elsietvén!
Maradtam
hát búsan, szerelmetes árva!
Nem
lesz már szerelmem nékem evilágba!
Budapest, 2016. március 6, 21 óra
*
BÉLPANASZOK
Sok gombát öttem, magyar vót,
nem finn gomba:
főpuffattam, sokat fingtam
nagy kínomba!
Hej! Sokat fingtam, jó sokat, -
nagy kínomba!
Budapest, 2016. szeptember 29, 15 óra
*
RELATIVITÁS
RELATIVITÁS
mint holnap egy üvegszem!
*
Jobb ma egy szemfenék vizsgálat,
mint holnap egy béltükrözés!
*
Budapest, 2016. szeptember 29, 21 óra 20 perc
*
Ó, MONDD EL, MONDD EL...
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
milyen az énekem?
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
milyen az életem?
Lalallalallala, lalallala, -
Lalallalallala, lalallala!
Lalallalallala, lalallala!
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
milyen az életem?
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
ki érez énvelem?
Lalallalallala, lalallala, -
Lalallalallala, lalallala!
Lalallalallala, lalallala!
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
ki érez énvelem?
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
hogy mi a félelem?
Lalallalallala, lalallala, -
Lalallalallala, lalallala!
Lalallalallala, lalallala!
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
hogy mi a félelem?
Ó, mondd el, mondd el énnekem,
ki érez énvelem?
Lalallalallala, lalallala, -
Lalallalallala, lalallala!
Lalallalallala, lalallala!
Budapest, 2016. május 19, 21
óra 19 perc