Aforizmák

KIRÁLY LAJOS

 A BÖLCSESSÉGEK TITKAIBÓL

*

C  Király Lajos, 1995

ISBN 965-8082-11-9

*

Kiadja: a Krúdy Gyula irodalmi Kör

Felelős kiadó : Kanizsa József

*

Készült a Bíró family Kft nyomdaüzemében

Felelős vezető: Bíró Endre

*

ELŐSZÓ HELYETT

Csodálom 

a bölcs embereket,

mert

olyan egyszerű,

örök igazságokat

mondanak el,

melyeket

akár én is

kitalálhattam volna.

*

TARTALOMJEGYZÉK


1. Ajánlás
2. Bölcsesség 
3. Megbocsátás
4. A népet nem lehet leváltani,de... 
5. A vezetőről
 6. Tervezés 
7. A kritika
8. Igazságérzet
9. Vetés és aratás
10. Segítés
11. A gerincesség
12. A pénz
13. Fondorlat
14. Felismerés
15. Tisztelet ás megbecsülés
16. Kikapcsol(ód)ás
17. Halhatatlanság
18. Egyszerűség
19. A dolgok logikája
20. A festészet lényege
21. Kihívások
22. Relativitás
23. Szülői sors
24. A lélek labirintusáról 
25.Tudásszomj
26. Barátságod ellenségeiről 
27. Az ígéretekről
28. Az ostobaságról 
29. Gyávaság és ostobaság 
30. A demokráciáról
 31. A boldogságról 
32. A szolgálatról 
33. Közérdekről
34. Az ésszerű kockázatról
35. Segíteni tudás hatalma
35. Utolsó kísérlet
37. A kultúráról
38. Tolerancia
39. Munka és gazdagodás
40. A jócselekedetről
41. Mű(vész)bírálat
42. Az igazi művész
43. A fáradtságról 
44. A jó műalkotás hatalma 
45. A szegény boldogsága 
46. A mecénásokról
47. Helyzetfelismerés
48. Felelősségérzet
49. Siker és kudarc
50. A köpönyegforgató
51. Reménykedés
52. A jó kapitány
53. A sebek gyógyulása
54. A demokrácia dimenziói
55. A Nagy Kísérleti Nyúlról
56. Életszemlélet
57. A döntések fontossága
58. Jótanács 
59. Útépítés
60. A megvalósítás küzdelme 
61. Hála
62. A kísértésről
63. Szerepcsere
64. Az abrakról
65. Tömegvonzás
66. Szegénység, nyomorúság
67. Gazdagság és emberség
68. Szegénység és jószívűség
69. A gyávaságról
70. Erő és gyorsaság
71. A rombolásról
72. Tehetség
73. A politika lényegéről
74. Méz és demokrácia
75. A hatalom édesgyermekei
76. A hatalom szolgálóleány
77. Országjárás
78. A Balatonról
79. A bizalomról
80. Hatalom és mohóság
81. Az alma fájdalma
82. A költő
83. Test és lélek
84. Régi mondás fonákja
85. Az élőt segítsd
86. Az emberségről
87. Célok és utak
88. A rohanásról
89. Az üdvözülésről
90. Szavak és szótlanságok
91. A jó kertészről
92. A szeretetről
93. A lelketlenekről
94. Az idő pénz?
95. A hajózásról
96. Nézőpont
97. A kiszolgáltatottságról
98.  Gondoltál-e arra...
99. A nép nevében
100. Igazság- gazság

*

1

       AJÁNLÁS

        Aki megvédett, 

        azt arcul ne üsd!

         Aki lemosta 

        rólad a szennyet, 

          azt arcul ne köpd!

          Aki megmenekített

         a hiénák elöl, 

         abba fogadat 

         ne mélyítsd!

2


      BÖLCSESSÉG

      Ha valakibe

      sok ész szorult,

      vagy azt hiszi magáról: -

      az ne bántsa azokat, 

      akik nem hivalkodnak

       szellemük magasságával,

       mert lehetséges,

       hogy hatalmasabbak

       emberségükkel,

       szerénységükkel

       és  tudásukkal is.

3

     MEGBOCSÁTÁS

          Ne haragudjatok azokra, 

       akik útilaput kötöttek 

      talpatokra,

         ám gondoskodtak arról, 

          hogy az úton ne kelljen

        gyalogolni, éhezni

        és szomjúhozni! 

4

               A NÉPET NEM LEHET LEVÁLTANI, DE . . .

        A népet nem lehet 

        leváltani,de 

          becsapni számtalanszor. . .

        Az új hatalom az

           új-régi népet csapja be, 

        hiszen tudja: 

        a nép mindig remél, 

        reménykedik, mert 

          gyűlöl minden rosszat 

            és mindig jobbra 

       vágyik.

5

        A VEZETŐRŐL

         Vezetni az vezessen,

         kiben van kellő alázat

         a hatalom gyakorlása közben

         és szíve is van,

         s nem a lelketlen zsarnokok

         csordáját szaporítja.

6

   TERVEZÉS

     Vannak olyan dolgok

     és cselekedetek, 

     melyek megtétele előtt 

     meg kell ismerned 

     mások véleményét is,

     mert csak így lehetséges 

     a helyes irányt választanod.

7

      A KRITIKA

        Ha valamit 

        már megalkottál, 

         légy kíváncsi 

           mások véleményére, 

          mert az edzi lelkedet, 

          tudásodat gyarapítja,

          acélozza akaratodat 

          és bölcsességre 
        nevel.

8

       IGAZSÁGÉRZET

       Ha azt kiáltod

        a forró napsütésben:

        Borús  idő van! -

      akkor ne vádold

       hazugnak azt,

       aki azt merészeli

      állítani:

        Forró napsütés van!

9

    VETÉS ÉS ARATÁS

   Ne akard saját hibáidat 

   mások mulasztásainak betudni,

   mert ez gonosz cselekedet

   Ennél csak egy a gonoszabb, 

   amikor mások erényeit, 

    gyötrelmes munkájának terméseit 

    Te kívánod learatni, 

   azt hazudván: 

   Te vetetted, 

   Te ápoltad azokat, 

    így Téged illet 

    annak minden termése, 

     minden gyümölcse.

10

SEGÍTÉS

   Ki segélykérően 

   kiált feléd, 

   annak önzetlenül 

   nyújtsad

   segítő jobbodat! 

11

A GERINCESSÉG

   A gerinctelenektől 

   ne várd el azt, 

   hogy emelt fővel 

   járjanak,mert 

   sajnos úgyis azt 

   cselekszik.

12

A PÉNZ

A pénz 

nem boldogít, 

de nélküle 

boldogtalanná 

válunk.

13

FONDORLAT

Ha egy férfi 

sokat dicséri 

egy nő lelki 

gazdagságát, 

akkor már azon 

töri a fejét, 

hogy milyen is 

lehet a teste 

az ágyban.

14

FELISMERÉS

Segíts magadon, 

az Isten is megsegít! 

S ha magadon 

nem segítesz, akkor 

az Isten sem segít rajtad!

15

TISZTELET  ÉS MEGBECSÜLÉS

Tiszteljük azokat az embereket,

és azok múlt ját, igaz törekvéseit,

akik azt akarták,hogy jobb legyen

a jelen és a jövő.

Tiszteljük őket,bármennyit is

valósítottak meg céljaikból,

mert csak így reménykedhetünk abban,

hogy majd minket is tisztelni fognak

botlásaink és tévedéseink

ellenére is.

16

KIKAPCSOL(ÓD)ÁS

Boldog pillanat az, 

amikor semmi sem kavarog lelkedben.

Boldogság ez a javából,

mert nem őrölnek

gyötrő gondok, gondolatok.

17

HALHATATLANSÁG

Ady Endre is esendő 
emberként született, 
de félistenként halt meg
 és halála után  
istenként  tisztelték, 
s fogják tisztelni mindörökre.

18

EGYSZERŰSÉG

A dolgok lényege 
velünk van ,
 egyszerű és mégis milyen nehéz
megtalálni. 

19

A DOLGOK LOGIKÁJA

A dolgok logikája egyszerű,
csak azért nem vesszük észre,
mert a bonyolult dolgokat keressük
és nem hisszük el:
a világon minden egyszerű,
csak mi tesszük,hisszük,látjuk
bonyolultnak.

20

A FESTÉSZET LÉNYEGE

Boldog lehet a festőművész,
mert színekben látja a világot.
A színek zsonganak lelkében,
suhannak vérében,
bizseregnek agyában
és végül látatlan parancsra:
az alkotásvágy lázában
megindul a kéz,
hogy a lélekből kivetítse
egy darabka papírra
vagy vászonra
a megálmodott harmóniát.

21

KIHÍVÁSOK

Ha egy munkát befejeztél, 
akkor felsóhajtasz: - vége! 
Igen,vége egy küzdelemnek, 
de ajtódon már újabb 
feladatok kérnek bebocsájtást, 
és nem is tudod,hogy 
barátsággal vagy gyűlölettel 
érkeznek-e hozzád.

22

RELATIVITÁS

írók,költők köteteinek 
számával egyenes arányban 
növekednek barátaik, tisztelőik,segítőik; 
sokszoros hatványával pedig 
irigyeik és ellenségeik száma.

23

SZÜLŐI SORS

Nagy öröm az,
amikor látod gyermeked
boldogulását
és nagy szomorúság
is egyben,
mert eszedbe jut:
egyszer végleg
önállósítja magát,
mert  felnőtté vált.

24

A LÉLEK LABIRINTUSÁRÓL

Ezernyi utak, elágazások 
kanyarognak a lélek 
hatalmas labirintusában. 
Van,amikor azt hiszed, 
hogy az út végére értél; 
van, amikor zárt ajtókra 
találsz,
S ha megtalálod a titkok 
kapuinak kulcsait, 
akkor újabb és újabb 
utakra  tévedsz . . . 
És ez így megy 
egész életeden át!

25

TUDÁSSZOMJ


Ahogy gyarapodik 
éveidnek száma, 
úgy minden apró 
újdonságra rácsodál­kozol. 
Egyre többet 
ismersz meg a világból 
és egyre jobban 
szomjúhozol arra, 
hogy egyre több 
tárulkozzék fel előtted 
a milliárdnyi titokból.

26

BARÁTSÁGOD ELLENSÉGEIRŐL

Ha mások hazugsággal és 
álnoksággal éket vernek 
barátok közé, akkor csak 
az igaz szó és a két ember 
közötti igaz párbeszéd 
állíthatja vissza 
a régi állapotot.


27

AZ ÍGÉRETEKRŐL

Ha valaki valamit 
önzetlenül ígért, 
akkor a megvalósítást 
szívósan követeld meg, 
mert  így edzed magad
 és az Ígérgető 
akaratát.

28

AZ OSTOBASÁGRÓL

Az ostoba emberre jellemző, 
hogy nehezen ismeri be 
ostobaságát vagy ha felismeri, 
akkor nem tud, vagy nem akar 
változtatni helyzetén: 
azaz örökre ostoba marad.

29

GYÁVASÁG  ÉS OSTOBASÁG

A gyávaságnál csak
az ostobaság erősebb,
mert a gyávaságot
be lehet ismerni,
az ostobaságot nehezen.

30

A DEMOKRÁCIÁRÓL

A demokrácia olyan furcsa jószág, 
amely nem tűri, 
ha örök érvényű szabályait
változtatni kívánják. 

31

A BOLDOGSÁGRÓL

Boldog ember az, 
aki ad és adhat, 
mert ezáltal 
embersége és öröme 
megsokszorozódik.

32

A SZOLGÁLATRÓL

Nem akkor leszünk
nagyok és erősek,
ha másokat gátlástalanul
letaposunk,
hanem akkor,
ha alázattal szolgáljuk
a közösséget
és egymást megértve
boldogulunk.

33

KÖZÉRDEKRŐL

Ha az ellenfelek 
a köz érdekében 
azt nézik;mi az, 
ami összeköt, 
akkor talán 
barátok is lehetnek 
valamikor.

34

AZ ÉSSZERŰ KOCKÁZATRÓL

Hiába mondod valakinek,
 hogy keljen át a sivatagon -
gyalog, étlen, szomjan -, 
s majd annak túlsó felén 
milliókat érő kincseket kap: -
a normális ember 
ezt nem vállalja, 
mert tudja,hogy belepusztul, 
mert halandó.

35

SEGÍTENI TUDÁS HATALMA


"Az ember a bajban ismeri 
meg igazán,hogy ki a barát!" -
mondja a közmondás. 
Mostanság pedig azt ismerheti meg:   
Ki az EMBER, 
aki nem csupán magára gondol, 
hanem átérzi mások nyűgét, 
keserveit és picinyke hatalmával 
segíti az arra rászorulókat!

36

UTOLSÓ KÍSÉRLET

Ha falhoz szögeznek, kiálthatsz:
 ELÉG VOLT  !   NINCS TOVÁBB  ! - - -
Vagy megkönyörülnek rajtad, 
vagy rideg közönnyel megkapod 
az utolsó kegyelemdöfést!

37

A KULTÚRÁRÓL

A kultúra, a szegény Hamupipőke
hiába válogatja szét a babot,
a lencsét  és a konkolyt:
a Gonosz Mostoha
sohasem engedi el a fényes,
csillogó bálba.

38

TOLERANCIA

Egy kis kompromisszum 
többet ér, mint 
egy nagy vereség.

39

MUNKA ÉS GAZDAGODÁS


Ha mindenki gyorsan 
és munka nélkül 
akar meggazdagodni, 
akkor ki fog dolgozni?

4o

A JÓCSELEKEDETRŐL

Ha valakivel jót cselekedtél,
reménykedj, hogy nem szereztél 
újabb ellenséget !

41

MŰ(VÉSZ)BÍRÁLAT

Ha a hozzád érkező 
költő és írójelöltek 
művészetéről
őszinte bírálatot mondasz, 
akkor több ellenséget szerzel,
mint barátot.

42

AZ IGAZI MŰVÉSZ

Az igazi művészt 
az különbözteti meg 
a mímelőtől, 
hogy elviseli 
az őszinte,
igaz kritikákat.

43

A FÁRADTSÁGRÓL

A fáradtság olyan,
mint egy picinyke méreg:
elaltat,
de nem öli meg 
gondjaidat.

44

A JÓ  MŰALKOTÁS HATALMA

A jó műalkotás még a szigorú 
bírálókat is megenyhítheti, 
s attól kezdve akár 
barátok is lehetnek:
az alkotó és a kritikus,

45

A SZEGÉNY BOLDOGSÁGA

A szegény nincstelensége
ellenére boldogabb,
mint a minden  földi jóban dúskáló,
mert nem kell rettegnie
a nagy veszteségről.


46

A MECÉNÁSOKRÓL

A kultúra munkásainak zöme 
most is olyan szegény,
mint évszázadokkal előbbi társaik; 
ha olykor nem dobna feléjük 
valaki pár garast,
akkor talán 
éhen is pusztulnának.

47

HELYZETFELISMERÉS


Ha az új helyzetekhez 
előbb alkalmazkodunk, 
akkor előbb nyerjük meg
 az újabb csatákat.

48

FELELŐSSÉGÉRZET

Az emberi nagyságokra jellemző,
 hogy a legparányibb dolgokat is 
a legnagyobb alapossággal 
és felelősséggel oldják meg,
mert tudják, hogy a világ és az emberek 
sorsa sok-sok apró 
megoldáson keresztül jut el 
a Nagy Megvalósulásig.

49

SIKER  ÉS KUDARC

A sikeres emberek 
hatalmas akaraterővel rendelkeznek. 
A kudarcokon nem sokáig keseregnek,
hanem azok okait 
kutatva és felismerve 
mindig a Nagy Sikerre 
készülődnek.

50

A KÖPÖNYEGFORGATÓ


A felelőtlen,önző, 
harácsoló,szürke 
és sértett ember 
előbb fordítja köpönyegét,
mint az érző,humanista, 
őszinte gondolkodó.

51

REMÉNYKEDÉS


Ha mások irányában 
tisztességet,szeretetet
 és megértést tanúsítasz, 
akkor talán egyszer 
tőlük is megkapod azt 
viszonzásul.

52

A JÓ KAPITÁNY

Lehet,hogy több időbe,
pénzbe és fáradságba
kerül egy léket kapott
hajó megmentése,
de megéri,
mert sok viharon át
volt hűséges társad.

53

A SEBEK GYÓGYULÁSA

A testen ejtett sebeket 
könnyebb gyógyítani, 
mint a lélek sebeit. 
A lélek sebei sokszor
gyógyíthatatlanok.

54

A    DEMOKRÁCIA DIMENZIÓI

A demokrácia
a gazdagok kiváltsága
és a szegények délibábja.


55

A NAGY KÍSÉRLETI NYÚLRÓL

A politikában nem szabad 
kísérletezni, mert a nép, 
a Nagy Kísérleti Nyúl 
undort kap vagy belehal 
a Nagy Kísérletezésbe.


56

ÉLETSZEMLÉLET

Ha kirekesztenek a rosszból: 
örvendj !
Ha pedig a jóból,
akkor se keseregj !

57

A DÖNTÉSEK FONTOSSÁGA


Az életben egy rossz lépés
 többet árthat, 
mint amennyit használhat 
száz jó!

58

JÓTANÁCS

Ha másnak nem tudsz 
jót cselekedni, 
akkor rosszat se tégy
 ellene!

59

ÚTÉPÍTÉS

Ha másokkal közösen 
lefektetett síneken 
már elindult a vonat,
akkor ne azon mesterkedjél,
 hogy miként szedheted fel a síneket, 
hanem szorgoskodj azon: -
miként  juthat el a vonat 
a végállomásra!

60

A MEGVALÓSÍTÁS KÜZDELME


Ha egy cél megvalósításán fáradozol,
akkor készülj fel lelkileg 
a legváratlanabb pillanatokban jelentkező
 legváratlanabb helyzetekre, 
mert csak  így tudod 
céljaidat megvalósítani!

61

HÁLA

Aki az árnyékból
 a fénybe menekít, 
azt soha meg ne bántsad, 
mert lehet,
hogy
nélküle örökké 
dideregtél volna.

62

A KÍSÉRTÉSRŐL

Az angyal is könnyen 
ördöggé válik, 
ha nem elég erős 
az akarata,
amikor megkísértik.

63

SZEREPCSERE


Az ördögök is 
angyalok voltak 
egykoron,
 csak rájöttek, 
hogy kifizetődőbb 
ördögnek lenni.

64

AZ ABRAKRÓL

Amelyik lótól elvárjuk, 
hogy húzza a szekerünket, 
annak zabot is kell adni, 
nemcsak ütleget.

65

TÖMEGVONZÁS

A pénz a tömegvonzás
törvénye szerint cselekszik:
oda megy,ahol van,
mert ahol nincs,
ott  nem érzi jól magát.

66

SZEGÉNYSÉG, NYOMORÚSÁG

A szegénység szegénységet, 
a nyomorúság nyomorúságot 
szül.

67

GAZDAGSÁG ÉS EMBERSÉG


A gazdagság és emberség 
ritkán fér meg egymással.

68

SZEGÉNYSÉG ÉS JÓSZÍVŰSÉG

Aki szegény, azért szegény, 
mert olyan jóságos a szíve, 
hogy még a nincstelenségét is 
megosztja mással.

69

A GYÁVASÁGRÓL

A gyávát az különbözteti 
meg a bátortól,
hogy a gyáva 
a nehéz pillanatban 
csak önmagára gondol.

70

ERŐ ÉS GYORSASÁG

Ha támadóid 
erősebbek nálad, 
nem biztos,
hogy gyorsabban is futnak.

71

A ROMBOLÁSRÓL


Könnyebb 
valamit lerombolni, 
mint helyette 
szebbet és jobbat építeni.

72

TEHETSÉG

Van kinek a bontáshoz
van tehetsége,
van kinek az építéshez,
ás van kinek
mindkettőhöz.
Ha ez utóbbit megtaláltad
örvendj: Eljön a Kánaán!


73

A POLITIKA LÉNYEGÉRŐL

A politika a felnőttek játéka.
Ha jól művelik, 
akkor a nép
örvend és boldog,
ám kegyetlen a sorsuk 
és káromkodással teli,
ha a politika művelői
ocsmány játékot űznek.

74

MÉZ ÉS DEMOKRÁCIA

A méz édes,mert annak mondják; 
a demokrácia még nem demokrácia, 
ha annak mondják. 
Mindkettő attól az amilyen!

75

A HATALOM ÉDESGYERMEKEI

A gőg, a lelketlenség,
a küldetéstudat, 
az alattomosság és a korrupció 
a hatalom édesgyermekei.


76

A HATALOM SZOLGÁLÓLEÁNYAI

A megalkuvás,a képmutatás,
a talpnyalás. a taposás,
a számítás és köpönyeg forgatás
a hatalom szolgálóleányai.

77

ORSZÁGJÁRÁS

Nagy öröm az országot járva
különféle emberekkel beszélgetni;
ilyenkor lehet feltöltődni,
hitünkben és igazságunkban
megerősödni.

78

A BALATONRÓL


A Balaton és környéke nyáron 
élő, eleven, színes kavalkád; 
ősszel és télen pedig 
egy csendes,
szomorkás holt vidék.

79

A BIZALOMRÓL

A bizalom 
aranyforintjait 
rézgarasokra 
soha el ne
 cseréld !

80

HATALOM ÉS MOHÓSÁG

Evés közben 
jön meg
az étvágy,
 hatalom 
gyakorlása közben 
a mohóság.

81

AZ ALMA FÁJDALMA


Mikor kettészeled 
az almát,
 gondolsz-e arra, 
hogy neki is fájhat 
a kés?

82

A KÖLTŐ

Ha valaki azt vallja
magáról, hogy költő,
akkor többet kell
mutatnia tisztességből,
szeretetből
és emberségből is
az egyszerű halandónál.

83

TEST ÉS LÉLEK

Ha nem tápláljuk a testet,
 elhagy a lélek,
 ha nem tápláljuk a lelket, 
akkor elfogy a test.

84

RÉGI MONDÁS FONÁKJA

Beteg testben 
nem mindig beteg 
a lélek !

85

AZ ÉLŐT SEGÍTSD


Mindig az élőt segítsük, 
mert a holtnak 
már nincs szüksége 
segítségre!

86

AZ EMBERSÉGRŐL

Törekedjünk arra, 
hogy embertársaink 
az életünkben ismerjék meg 
jóságunkat és emberségünket, 
ne a halálunk után!

87

CÉLOK  ÉS UTAK

Mindig elindulunk 
valamerre vagy valahová, -
és rajtunk is múlik, 
hogy mindig megérkezünk-e.

88

A ROHANÁSRÓL

A sok-sok rohanást
megbosszulja az Idő.

89

AZ ÜDVÖZÜLÉSRŐL


Időnként az élők 
érdemeit is méltassuk, 
ne csak a halottakét!

90

SZAVAK ÉS SZÓTLANSÁGOK

A bántó szavak 
és a dühös szótlanságok 
sokszor fájdalmasabbak 
a legkegyetlenebb 
korbácsütéseknél.

91

A JÓ KERTÉSZRŐL

A boldogság virágait 
mindig ápolni kell, 
hanyagságod büntetése 
a teljes kiszáradás!

92
A SZERETETRŐL

A szeretet létünket átszövő 
legbiztonságosabb erezet.

93

A LELKETLENEKRŐL

Boldogok a lelketlenek,
mert nem ismerik, 
a lelkiismeret-furdalást.

94

AZ IDŐ  PÉNZ ?

Az idő pénz!-
mondja a gazdag milliomos, 
de az időmilliomos 
nem gazdag: 
csupán csak munkanélküli!

95

A HAJÓZÁSRÓL

Kell a biztos kéz, 
mely a Nagy Hajót 
vezérelni tudja! 
Kell a jó szem, 
mely messzebbre lát 
a holnaputánnál. -
És kell a jó kapitány,
ki félti a hajót,
rakományát,
s a benne bízó
hű matrózokat!

96

NÉZŐPONT

Az igaz ember számára
az őszinteség az,
amely a hazug számára
A hülyeség.

97

A KISZOLGÁLTATOTTSÁGRÓL

A kiszolgáltatottság 
sokszor megalkuvóvá tehet, 
amely már több, 
mint az ésszerű 
kompromisszum

98

GONDOLTÁL-E ARRA...

Gondoltál-e arra 
bölcs és dicső ember, 
hogy nem az Isten ver, 
hanem a verőember?!

99

A NÉP NEVÉBEN

A nép nevében
már annyi gonoszságot
elkövettek,
hogy lassan már
a népnek kell
szégyenkeznie!

100

IGAZSÁG - GAZSÁG

Igazság, gazság
a különbség csak
"i" betű csupán.
Igazságból gazság,
Gazságból igazság lesz,
attól függően, 
hogy ki, ki ellen, -
és mikor ítélkezik!

*